Műtét
Bár hosszú évek óta ezt az orvos csapatot és rendelőt választottam, ismernek már annyira, ha a saját kutyáimat műtik, szó szerint ki vagyok tiltva a műtőből .
Léna átesett az első és remélhetőleg az utolsó altatásos műtétén. Ivartalanították.
Ma elég jól bírtam, bár utólag visszagondolva volt pár hisztis beszólásom:
- Ne nagyon nyírjátok meg,!
- Jaj szegény biztos visítani fog!
- Tudod, ne nagyon nyírjátok meg!
- Zita te nyírod? Peti nehogy lekopaszítsd!
- Nem kéne párna a feje alá?
- Lelóg az asztalról?
- Hoztam plédet, fektessük arra!
- Nézzenek rá, amíg kimegyünk a kocsihoz!
A dokik türelmesek voltak. Velem. Ismernek. Tudják, hogy Léna a "különc" a "kedvenc" a "libling". Amíg Miki doktor a műtőben volt és Zita a keze alá dolgozott, a főgóré tartotta a frontot a járóbeteg rendelésnél. Két beteg között benézett a műtőbe, majd kifelé jövet így szólt:
- Olyan ,mintha Aranyhaj feküdne a műtőben!
Ennél kedvesebbet már rég mondtak barzimra.
Léna átesett az első és remélhetőleg az utolsó altatásos műtétén. Ivartalanították.
Ma elég jól bírtam, bár utólag visszagondolva volt pár hisztis beszólásom:
- Ne nagyon nyírjátok meg,!
- Jaj szegény biztos visítani fog!
- Tudod, ne nagyon nyírjátok meg!
- Zita te nyírod? Peti nehogy lekopaszítsd!
- Nem kéne párna a feje alá?
- Lelóg az asztalról?
- Hoztam plédet, fektessük arra!
- Nézzenek rá, amíg kimegyünk a kocsihoz!
A dokik türelmesek voltak. Velem. Ismernek. Tudják, hogy Léna a "különc" a "kedvenc" a "libling". Amíg Miki doktor a műtőben volt és Zita a keze alá dolgozott, a főgóré tartotta a frontot a járóbeteg rendelésnél. Két beteg között benézett a műtőbe, majd kifelé jövet így szólt:
- Olyan ,mintha Aranyhaj feküdne a műtőben!
Ennél kedvesebbet már rég mondtak barzimra.
Kecskemét-Évadzáró coursing
2010.11.14.
Nagy volt az izgalom, mert kicsit rendhagyónak számított ez a verseny idehaza. Bár cím nélküli volt a megmérettetés, izgalmakban nem volt hiány ezen a napon. Gyönyörű idő volt, meghazudtolva a november közepi dátumot, szinte erre a napra rendeltetett.
A tombola ötletemet felkarolva, sikerült meggyőzni a vezetőséget, hogy jó és kedves dolog lesz a verseny utáni kis játék, így minden nevező már a startszámnak megfelelő tombola jegyét, kézhez is kapta a bejelentkezésnél.
Köszönöm a sok segítséget és ajándékot amik felajánlásra kerültek és lányaimnak a kuncsorgást a minnél több bevétel eléréséhez.
A kalapozásból befolyt összeget az Agár Fajtamentésnek ajánlottuk fel, evvel is segítve munkájukat!
Sajnos ismét nem tudott mindenki eljönni, így páratlan lett a barzoj nevezők létszáma, ami számunkra nem sok jóval kecsegtetett. A sorsolásnál 3-as futam lett, amit az osztrák bíróúr nem szeretett volna engedni, de hát magyar versenyszabályzat viszont enged, így a két kan kutya közé beékelődve álltunk a rajthoz. Egyik versenyző kollégánk sem a jóindulatáról híres, így Léna középen szinte elveszett a hatalmas kanok között, csak reménykedni tudtam, hogy nem lesz baj belőle.
Az első futamot kiértékelve, pont nem láttam értelmét a második indításnak, Léna nyulat vesztett és csak a pálya második felétől vadászott úgy istenigazán. A kapott pontok alapján is a harmadikok voltunk, sebaj, majd javítunk a második futamban.
Lesifotósunk Zsófi, most is szuper képeket készített a barzikról:
A második futam ha lehet még rosszabbra sikerült mint az első. Szélről indítottam, de gyorsan kiderült, hogy a kutyák nem a nyulat fogják keresni. Léna esett, Esso támadásának köszönhetően, így sántikálva futott be a célba. A végeredmény: 2.hely
http://www.youtube.com/watch?v=wunn2kO9-u8
Jó hangulatú verseny volt, sok látogató és új kutyás volt, a tombolának is sikere lett, jövőre folyt.köv. :))
Nagy volt az izgalom, mert kicsit rendhagyónak számított ez a verseny idehaza. Bár cím nélküli volt a megmérettetés, izgalmakban nem volt hiány ezen a napon. Gyönyörű idő volt, meghazudtolva a november közepi dátumot, szinte erre a napra rendeltetett.
A tombola ötletemet felkarolva, sikerült meggyőzni a vezetőséget, hogy jó és kedves dolog lesz a verseny utáni kis játék, így minden nevező már a startszámnak megfelelő tombola jegyét, kézhez is kapta a bejelentkezésnél.
Köszönöm a sok segítséget és ajándékot amik felajánlásra kerültek és lányaimnak a kuncsorgást a minnél több bevétel eléréséhez.
A kalapozásból befolyt összeget az Agár Fajtamentésnek ajánlottuk fel, evvel is segítve munkájukat!
Sajnos ismét nem tudott mindenki eljönni, így páratlan lett a barzoj nevezők létszáma, ami számunkra nem sok jóval kecsegtetett. A sorsolásnál 3-as futam lett, amit az osztrák bíróúr nem szeretett volna engedni, de hát magyar versenyszabályzat viszont enged, így a két kan kutya közé beékelődve álltunk a rajthoz. Egyik versenyző kollégánk sem a jóindulatáról híres, így Léna középen szinte elveszett a hatalmas kanok között, csak reménykedni tudtam, hogy nem lesz baj belőle.
Az első futamot kiértékelve, pont nem láttam értelmét a második indításnak, Léna nyulat vesztett és csak a pálya második felétől vadászott úgy istenigazán. A kapott pontok alapján is a harmadikok voltunk, sebaj, majd javítunk a második futamban.
Lesifotósunk Zsófi, most is szuper képeket készített a barzikról:
A második futam ha lehet még rosszabbra sikerült mint az első. Szélről indítottam, de gyorsan kiderült, hogy a kutyák nem a nyulat fogják keresni. Léna esett, Esso támadásának köszönhetően, így sántikálva futott be a célba. A végeredmény: 2.hely
http://www.youtube.com/watch?v=wunn2kO9-u8
Jó hangulatú verseny volt, sok látogató és új kutyás volt, a tombolának is sikere lett, jövőre folyt.köv. :))
Spitzerberg CCLA coursing- Ausztria
2010.10.24.
Erre a versenyre családosan mentünk. Előző este meleg kis fészket készítettem a gyerekeknek a hátsó ülésre, bepakoltam mindent, hogy másnap hajnalban csak be kelljen ülni a kocsiba és utazni. A városban csalinkáztunk kicsit, de gyorsan megtaláltuk a helyes irányt. Már hallottam hírét ennek a "hegyi" pályának, ami igencsak igénybe veszi a kutyákat, hiszen nálunk nincs ilyen dimbes-dombos meredek vonalvezetés.
Nagyon sokan nevezetek, összesen 97 futam lett a második kör végére. Kicsit fordítva és gyorsítva működik minden sógoréknál, így a licensz futamokkal kezdtek, majd rögtön a barzojjal. 4 kutya lett nevezve, ebből kettő nem jött el, a harmadik szuka pedig az állatorvosé volt, aki a sok nevező miatt nem tudta bemelegíteni a kutyáját, így visszavonta a versenyből. Maradtunk egyedül, ami nem a mi hibánk, de ha már kimentünk végigcsináljuk.
Léna az első körben, hozva szokásos hebrencs formáját elesett, de töretlenül vágtatott a nyuszi után. A lendületéből jócskán vesztett, de tisztességgel végigfutott a pályán.
http://www.youtube.com/watch?v=8O8vlmRcvI4
A két futam között, ültünk az autóban és játszottunk vagy aludt a egész család. A lányok felfedezték a közeli kis erdő zugait, így egyből bunkert kezdtek építeni, aminek nagy sarazás lett a vége. Jó szolgálatot tett a csini kabátunk, így végre Móninak az ügyes kezű varrónőnek is tudtam képet küldeni, az első orosz agaras "ruháról".
A második futamra már fáradtabban és tapasztaltabban álltunk a rajthoz, szerintem jobb is lett ez a futam, mint az előző:
http://www.youtube.com/watch?v=g0VEHHE3efI
Amíg az eredményhirdetésre vártunk, felmelegítettük a hasunkat forró levessel és egy extra nagyra sikeredett bécsi szelettel a gyereke nagy örömére :)
Az eredményhirdetés után egyből indultunk haza, kint már jócskán sötét volt, esett az eső és még hátra volt a hazaút.
Bár a kép nem sikerült jó minőségűre, azért megmutatom, milyen szép díjjal gazdagodtunk :)))
Erre a versenyre családosan mentünk. Előző este meleg kis fészket készítettem a gyerekeknek a hátsó ülésre, bepakoltam mindent, hogy másnap hajnalban csak be kelljen ülni a kocsiba és utazni. A városban csalinkáztunk kicsit, de gyorsan megtaláltuk a helyes irányt. Már hallottam hírét ennek a "hegyi" pályának, ami igencsak igénybe veszi a kutyákat, hiszen nálunk nincs ilyen dimbes-dombos meredek vonalvezetés.
Nagyon sokan nevezetek, összesen 97 futam lett a második kör végére. Kicsit fordítva és gyorsítva működik minden sógoréknál, így a licensz futamokkal kezdtek, majd rögtön a barzojjal. 4 kutya lett nevezve, ebből kettő nem jött el, a harmadik szuka pedig az állatorvosé volt, aki a sok nevező miatt nem tudta bemelegíteni a kutyáját, így visszavonta a versenyből. Maradtunk egyedül, ami nem a mi hibánk, de ha már kimentünk végigcsináljuk.
Léna az első körben, hozva szokásos hebrencs formáját elesett, de töretlenül vágtatott a nyuszi után. A lendületéből jócskán vesztett, de tisztességgel végigfutott a pályán.
http://www.youtube.com/watch?v=8O8vlmRcvI4
A két futam között, ültünk az autóban és játszottunk vagy aludt a egész család. A lányok felfedezték a közeli kis erdő zugait, így egyből bunkert kezdtek építeni, aminek nagy sarazás lett a vége. Jó szolgálatot tett a csini kabátunk, így végre Móninak az ügyes kezű varrónőnek is tudtam képet küldeni, az első orosz agaras "ruháról".
A második futamra már fáradtabban és tapasztaltabban álltunk a rajthoz, szerintem jobb is lett ez a futam, mint az előző:
http://www.youtube.com/watch?v=g0VEHHE3efI
Amíg az eredményhirdetésre vártunk, felmelegítettük a hasunkat forró levessel és egy extra nagyra sikeredett bécsi szelettel a gyereke nagy örömére :)
Az eredményhirdetés után egyből indultunk haza, kint már jócskán sötét volt, esett az eső és még hátra volt a hazaút.
Bár a kép nem sikerült jó minőségűre, azért megmutatom, milyen szép díjjal gazdagodtunk :)))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)