Szárnypróbálgatások

Eljött az idő, mikor úgy döntöttünk, ideje Nrav-ot bemutattni egy kiállításon, így egy kora hajnali időpontban elindultunk Aradra.
Talán az első hideg nap volt, így bármennyire is felkészült akartam lenni ruházatilag, csak sikerült még a kutya plédjét is magamra tekerve végezni, egy horgászszékben. Nrav nagyon élvezte az utazást a zsibvásárt ami körülvette, minden kutyával játszani akart, pörgött és ugrált mikor pórázon sétált. Talán csak onnan tudtam, hogy van benne egy kis stressz, hogy bizony a mi kis kakamatyink még pisilni sem volt hajlandó egész nap.
Eljött a bírálatunk ideje, és mindent elfelejtettem amit hetek alatt tanultam. Persze a bizonytalanságom ráragadt a kutyára is, így az őskáosz jutott elsőnek eszembe mikor végre megnyugodni látszottam. Elég "kezdő" viselkedés ez részemről, de már rajta vagyok, hogy inkább én vegyem át kutyám flegma stílusát, mert az én koncepcióm addig működik amíg nem kerülünk be a bírói körbe.
Nem látom magam kívülről, így mikor azt a visszajelzést kaptuk, hogy milyen szépen állt és inkább engem féltettek a csúszós agyagos talajon való futástól, már tudtam, hogy megint túlparáztam a dolgot.
Megkaptuk a Best Puppy címet, így indulhattunk a kölyök BIS-be.
Sokak szerint ez már nem a kiállításhoz tartozó rész, mégis számít hiszen a közönségnek illetve a többi bírónak is megakarom mutattni a kutyámat, így szereztem egy külön fuvart hazafelé és megvártuk a kiállítás végét. Rendhagyó módon extra gyorsan lezavarták az egész BIS programot, így az időeltolódást beleszámítva is korán indulhattunk haza.
Gabi rettentő ügyes technikával telepakolta a "mi autónkat" úgy hogy 4 ember és 4 kutya kényelmesen utazhasson hazáig.
Hosszú, de kellemes napot zártunk az első kiállításunkon.

Szentendrén újra próbálkoztunk, kaptam segítséget is és a babonásságomra hatva még egy új felvezetővel is gazdagítottam amúgy is nagy pórázaim számát.
Livinek köszönhetően nagyon szép képek készültek a kutyákról, hiszen Sütike és Hetty királylány is végigszurkolta az egész napot, Bibikéről nem is szólva aki még lábadozik egy műtét következtében. Igazából ezt a kiállítási szezon utolsó ilyen összejövetele, így kicsit oldottabb hangulatban már én sem görcsöltem annyit a körben.  Best Puppy és Puppy Res. BIS eredménnyel zártuk ezt a napot.

Még volt egy közös kocsitologatásunk a parkolóban, köszönhetően a lemerült aksinak. ...és most a képek : )

  ....és egy utolsó ami már a BIS körben készült.

 

Városlőd - avagy 3 kutya-3 gyerek egy felnőttel

Kellő humorérzékkel és egy nagy adag optimizmussal indultunk Városlődre, ahol a bullterrieresekhez csatlakozva töltöttünk el egy hosszú hétvégét.
A kis alpesi faházak egy meredek domboldalon voltak elhelyezve, így senki sem panaszkodhatott, hogy mozgásszegény lett volna az idei táborozásunk. A legfelső sor legutolsó házait kaptuk, így mire felhurcolkodtunk és elrendeződtünk, már mindenkinek bedurrantak a combjai és a levegő vétel is erőteljes lihegéssé fajult.
A gyerekek egyből felfedezték a játszóteret és a csúszdát, így azon kívül, hogy lehorzsolódott pár testrészük nagyobb gond nem lett az állandó nyüzsgésükből. Az első este egy kis játékot találtam ki, készítettem egy kutyás kvízt, amiben a legtöbb jó választ adó gazdi, jutalomként egy igazi bullys relikviának örülhetett. A reggeli ébresztőről és az esti fennlétről a parkban táborozó német zenész diákok gondoskodtak, amíg Ildi barátnőm összeszedve minden nyelvből kiválogatott számára ismert szót összekovácsolva, rá nem üvöltötte a reggel hétkor próbáló fúvós zenekarra.
A kutyás társaság elég vegyes volt, rendesen felhigítottuk a létszámot a két agárral, yorkival, apukámék rotijával és Ildi schnauzerével :)  
Napközben sétáltunk, túráztunk, majd közösen főztünk, sütögettünk és palacsintáztunk. Fárasztó, de jó móka volt, a gyerekek még hazafelé is végigaludták az utat :)

Közös programok

Hamarosan vége a nyárnak és számtalan új élménnyel gazdagodtunk agaraink által. Nagyon élvezzük, ahogyan Nrav felfedezi a világot és az újdonságokat fogadja.

Bandáztunk a Dunánál....

 

 ......sétálunk és túrázunk.